2009. június 20., szombat

Cserebere Délkával

Húsvéti báránykáim megtetszettek Délkának, megkérdezte nem varrnék-e neki ilyet. Persze szívesen varrtam. Árakat hirtelen nem tudtam kitalálni, mivel még nem nagyon varrtam eladásra, és mivel láttam milyen szépen horgol, gondoltam inkább csereberéljünk.
Én akkor kezdtem horgolgatni, Gerda kalapkájával bíbelődtem éppen. Tudtam, hogy a másik két gyerekemnek nem fogok tudni a kevés időmből még sapit horgolgatni a nyáron, és ezért kértem, horgoljon nekem sapit, egyet Zorkának, egyet Zalánnak.
Nem bántam meg. Amikor megérkezett a csomag, teljesen elámultam, annyira szépek voltak. Zaláné csak egy sima sapi, fiúnak nem akartam túlcicomázni, Zorkáé egy csini lányos darab, de olyan szépen vannak horgolva, hogy csuda :)
Gyerekeim imádják, csak annyira nehéz őket lecsevégre kapni, hogy eddig húzodott ez a bejegyzés.
Most végre sikerült és a 3 gyerek egy képen mosolyog.A zöld kalap Gerda fején pedig már a saját művem. Hihetetlen, hogy ezt én csináltam :)) Kicsit nagy lett a fejére, de így legalább jövőre is tuti jó lesz rá.
Steinbach Capri Ombré fonalból készült, és nagyon szép zöld átmenetes. Nem akartam már megint rózsaszínt készíteni, és nem bántam meg szerintem nagyon szép színe van.
10 deka fonalból készült, a végén éppen annyi maradt amiből Zorkának gyorsan horgoltam a hajpántot.
A pánt érdekessége, hogy alul gumival kapcsolódik, hogy ne kelljen kötözgetni, és könnyebben igazodik a fejre. A gumit horgoltam körbe, így az teljesen eltűnt csak a szép fonal látszik :))
Erről majd holnap készítek képet, mert a virágok most kerültek rá.

Majdnem elfelejtettem, mit küldtem én Adélnak. :)
Kapott két gurulós bárányt, két kis húsvéti barit, a néhány akaszthatós tyúkocskát a gyönyörű sapikért cserébe.
A képek róluk elég rosszul sikerültek, mert postára adás előtt jutott eszembe, hogy gyorsan fotózzak. Remélem majd Délka mutat esetleg jobb képeket róla :)
Még mielőtt elfelejtem, kaptam tőle egy nagy adag nagyszemű kukoricát is. Emlékezett rá, hogy írtam egyszer erről a blogban, mennyire szerettem régen, és sehol nem találtunk.

Köszönöm Neked Délka itt is az ajándékokat!




2009. június 15., hétfő

Új mánia - horgolás

Vagyis már nem olyan új, mivel kb. húsvét előtt tört rám igazán mániás szinten, de ezt is csak most tudom leírni :)
Előtte is már gyakorolgattam, anyuval próbálgattam, aztán ő megtanított az alapokra. Én nem igazán tudok kis próbadarabokat gyártani, amiknek nincs funkciójuk, azonnal valami "használhatót" kell gyártanom, így volt ez régen a kötéssel is :)
Szóval az első, amit még Gabi mutatott meg nekem, az az Ancsa féle nárcisz. Nekem viszont éppen akkor nem volt még ilyen vékony fonalam, tehát egy vastagabb, Lidl-s fonallal próbálkoztam. A "mű" elkészült és Zorka hajában egy gumira erősítve kapott helyett. :)
Ebből a fonalból aztán elkezdtem Gerdának egy sapit horgolni.
Szépen haladtam a viszonylag egyszerű mintával, mert kétráhajtásos pálcákkal még én is elboldogultam.
Ezt a mintát szerettem volna elkészíteni. Annyira szép az egész kis együttes. Sajnos azonban nem tökéletes a végén a minta, mert a csipke nem ilyen lett. Ezt az is bizonyította, hogy Ancsurka is meghorgolta a sapit és neki sem lett tökéletes.
Szóval nem bennem volt a hiba. Ez a sapi már csak képen van meg, mert nem sokkal később le is bontottam, úgysem használta volna senki, hiszen Zorka fejére is majdnem nagy volt és neki már nem illik az ilyen manósapi :)Tehát ez már csak a múlt.
Aztán horgoltam még két könyvjelzőt, mert ki kellett próbálnom, hogy boldogulok-e velük. Természetesen sikerültek és nem is volt bonyolult a minta. A mintát láttam már Ancsánál is, de eredetileg innen való.
Érdekes, hogy minden mintát angolból horgolok, és igaz tudok angolul, de nagyon rég nem használtam, és most legalább felújítom a tudásom és még a "szaknyelvet" is tanulhatom. :)
Itt a két könyvjelző, amiből az egyiket, a rózsaszínt Zorka kapta az énekkönyvébe, a sárga cirmosat pedig még Timi a névnapjára.


Azóta elkészült még egy kalapka Gerdának, és csereberéltem Délkával is, de ez már a következő bejegyzések egyike lesz.

2009. június 11., csütörtök

Gyereknap és kirándulás Abaligetre

Kissé megkésett bejegyzés, de sebaj!:)) Összesűrítettem a két bejegyzést, remélem azért nem lesz túl kacifántos :))
A pünkösdi hétvége elég zsúfolt volt számunkra. Zorka tanítónénije férjhez ment és persze bementünk megnézni Őt, aztán ki a telekre, mert előtte való nap kész lett az alapozás.
Vasárnap Ceglédre mentünk a másik mamához, így csak hétfőn jutottunk el a megígért Vadasparkba.
A gyerekek nagyon élvezték, az idő is éppen megfelelő volt, mert előtte nap zuhogott, aznap pedig szépen sütött a nap.
Az állatnézegetés után Zorkáék meg a hatalmas trambulint is kipróbálták. Látni kellett volna, ahogy Zalán hangosan énekelt, kiabált örömében, annyira élvezte. :))
Gerda is kipróbálta volna, ha rajta múlik, aztán szépen megbeszéltük, ráér az majd pár év múlva :D

A múlt hétvégén pedig Abaligetre látogattunk. Unokatesóm és férje ott építette fel álmaik otthonát. Most március körül költöztek és mi pedig elmentünk hozzájuk megnézni a házukat és közben persze kirándultunk is.
A ház nagyon szép lett, a gyerekek este mikor megérkeztünk, csak csúszkáltak a nagy nappali-étkező részen, másnapra kissé lehiggadtak.
Almamellékről indult egy kisvonat, oda mentünk és azzal utaztunk, utána pedig Orsiék bevittek minket az erdősbe kirándulni. :))
Ez persze azért vicces, mert én annyira nem rajongok a hosszú túrákért, meg eléggé vizes volt minden, és persze mi sima utcai ruhába mentünk. Ahhoz képest a gyerekek nem lettek túl szutykosak, csupán Zalán szedett össze egy kullancsot.
Gerda Manducában közlekedett és aludt is egy kicsit a hátamon.
Szóval klassz hétvégénk volt, köszönjük Orsiéknak, hogy ott lehettünk!