Átköltöztünk!

Hát ez is megtörtént! Átköltöztünk, anyuékhoz kertes házba. Január végi hétvégén apu hozta a kölcsönkért furgont és a fiúk áthozták anyuékhoz a bútorokat. Rengeteg doboz gyúlt össze, én nem gondoltam volna, hogy ennyi cucc és kacat tud felhalmozódni egy lakásban 7 év alatt!

Rengeteg tételem, jegyzeteim, féltve őrzött újságjaim kerültek ki a lomba, mert egyszerűen képtelen voltam hova tenni őket. Úgysem veszem elő többet az életben, akkor meg minek hozzám át anyuékhoz, mikor így is már alig van hely náluk. :(

Még mindig dobozok között élünk, bár tegnap Maya szépen kipakolt egy csomó mindent, csodálkoztam is, férfi létére nekiállt, de hát muszáj volt, én meg majd folytatom a kisebb dolgokkal.

A gyerekek már nagyon várták, hogy itt lakjunk, bár kissé nehézkesebb a bejárás. Zalán viszont 2 nappal utána, hogy átjöttünk, sírni kezdett este, hogy vissza akar költözni. Kérdeztem tőle, hogy miért, mert annyira várrta már ő is. A válasz az volt, hogy ő nem akar másik oviba járni, mert a 2 kis barátnőjével szeretne továbbra is játszani. :))

Mikor megvigasztaltam, hogy nem megyünk másik oviba, rögtön megnyugodott és örömmel újságolta az óvónéniknek is hogy átköltöztünk, de ő nem megy másik oviba.

Netünk az nem nagyon van még, így nem nagyon tudok írni, kézimunka is eltolva addig, míg a felső szinten rend nem lesz.

Remélem mihamabb megtörténik, hiszen többnyire rajtam áll, csak annyira hülye érzés, hogy amit olyan nagy kínnal bepakoltam, most pakoljam ki :))