A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 11., hétfő

Shetland Triangle kendő

Ez a kendő elég sokáig várta, hogy végre elkészüljön. Kb. 1 évig, de inkább tovább. Tavaly írtam róla egy rövid bejegyzést,amikor a Noddy is készült. Hát azóta ebben a formában, elbújva valahol a kötős fonalaim között búslakodott. Amikor viszont a legutóbbi kötős talin a lányok mutatták a szebbnél szebb kendőiket, gondoltam, éppen ideje lenne szegényt elővenni és végleges formájába önteni :)
Nagyjából 1 hét alatt sikerült is, köszönhető ez annak, hogy a gyerekek délelőtt óvodában vannak, és ha épp nem volt más dolgom, akkor kötögettem.
Nagyon jó kötni, könnyű, kezdőnek való darab. A végén mikor elkészült, összeugrott formájában is már nagyon tetszett, de amikor blokkoltam a gyerekek ámuldozva nézték, mi lesz belőle.
Ma mikor kiszedtem belőle a tűket, Gerda ebben táncolt, nagyon tetszett neki, és végül persze Zorka is felpróbálta, mondva, "Anya, majd én is használhatom? "

Minta: Shetland triangle
Fonal: Rikker merinói, bordó, 85 gr
Kötőtű méret: 5-ös, leláncoláshoz 6 és 7 mm-es
Méret: kb.145*54


Gerdáról egész sorozatképet kellett készíteni, mert annyira tetszett magának benne :)






Zorka szelíden pózolva
Mikor kitűztem akkor néztem, hogy mennyire idióta vagyok, csíkos törcsire tűzni, mert így semmit nem mutat :(


Elég gáz ez a kép, de itt látszik igazán rendesen.
Minta közelebbről

A középső sarok :)
Csak hogy Zalán se maradjon le, ma megkapta a tanárnénitől a hegedűt gyakorolni,  hát egész délután pengette, becézgette :)


( nem tudom, én vagyok-e béna, de ez az új rendszer a képfelöltésről, meg a javítgatásokkal, eléggé kibabrál velem :(

2009. június 11., csütörtök

Gyereknap és kirándulás Abaligetre

Kissé megkésett bejegyzés, de sebaj!:)) Összesűrítettem a két bejegyzést, remélem azért nem lesz túl kacifántos :))
A pünkösdi hétvége elég zsúfolt volt számunkra. Zorka tanítónénije férjhez ment és persze bementünk megnézni Őt, aztán ki a telekre, mert előtte való nap kész lett az alapozás.
Vasárnap Ceglédre mentünk a másik mamához, így csak hétfőn jutottunk el a megígért Vadasparkba.
A gyerekek nagyon élvezték, az idő is éppen megfelelő volt, mert előtte nap zuhogott, aznap pedig szépen sütött a nap.
Az állatnézegetés után Zorkáék meg a hatalmas trambulint is kipróbálták. Látni kellett volna, ahogy Zalán hangosan énekelt, kiabált örömében, annyira élvezte. :))
Gerda is kipróbálta volna, ha rajta múlik, aztán szépen megbeszéltük, ráér az majd pár év múlva :D

A múlt hétvégén pedig Abaligetre látogattunk. Unokatesóm és férje ott építette fel álmaik otthonát. Most március körül költöztek és mi pedig elmentünk hozzájuk megnézni a házukat és közben persze kirándultunk is.
A ház nagyon szép lett, a gyerekek este mikor megérkeztünk, csak csúszkáltak a nagy nappali-étkező részen, másnapra kissé lehiggadtak.
Almamellékről indult egy kisvonat, oda mentünk és azzal utaztunk, utána pedig Orsiék bevittek minket az erdősbe kirándulni. :))
Ez persze azért vicces, mert én annyira nem rajongok a hosszú túrákért, meg eléggé vizes volt minden, és persze mi sima utcai ruhába mentünk. Ahhoz képest a gyerekek nem lettek túl szutykosak, csupán Zalán szedett össze egy kullancsot.
Gerda Manducában közlekedett és aludt is egy kicsit a hátamon.
Szóval klassz hétvégénk volt, köszönjük Orsiéknak, hogy ott lehettünk!

2009. április 29., szerda

Száguldás 2 vagy 3 keréken

Ilyenek a rosszcsontjaim, amikor kiélvezik a száguldás mániájukat. :))


Újabban már a legkisebbet is elérte, nem győzök utána rohangálni.

2008. december 2., kedd

Báránykák :)

Jó kis megtévesztő címet kapott ez a bejegyzésem. :)
Lehet kis aranyos báránykákat vártok, de sajna ezzel nem szolgálhatok.
Csupán csak annyit szerettem volna írni, hogy Gerdus bárányhimlős lett. Ő nem volt egyedül beoltva, és Zalánnál az oviban szedhette össze, mert ott is éppen 2 kisgyerek lett bárányhimlős.
Dokinénink meg is kérdezte, hogy maradt ki az oltásból, én meg csendesen summogtam, fogalmam sincs. Egyébként tényleg. :)
Tavaly még gondolkodtam rajta, hogy oltatni kellene, de mióta kikupálódtam valamennyire oltás ügyben, azóta el is felejtettem.
Hát sajnálom szegényt, olyan kis pöttyöske, meg nyűgöske, de hát ez van. Legalább túlesik rajta gyerekkorában, ahogy mi is.
Múlt hetünk egyébként is katasztrofálisra sikeredett, mert a család szinte összes tagja, engem is beleértve, totálisan megbetegedett.
Zalán 2 hétig volt itthon, Zorka is majdnem 1 hétig.
Sajnáltam őket, mert nagyon kínlódtak itt, nem igazán tudtak mit kezdeni, meg hát ugye beteg, lázas gyerek szenved is rendesen.
Hát, mindenesetre, ők már jól vannak és remélem Gerdusról is hamarosan leszáradnak a pöttyök.
A képen kissé maszatos, mert éppen evés közben kaptam le, csak ez nem látszik :)

2008. november 13., csütörtök

Versek és gyerekek

Tegnaptól már babahordozós programok vannak Pesten. A Mamamin a lányok élménybeszámolót is tartanak. Ott írták ki ezt a két verset is, szívemhez szólnak, és könnyeket csaltak a szemembe, ahogy másnak is.
Hihetetlen, hogy Zorka 7 évvel ezelőtt született és most meg már első osztályos, Zalán is most volt még icipici, ma meg már anyjának visszadumáló rosszaság :)
Gerda baba, vagy ahogy a másik két szívem csücske szólítja, Duci (Gerduciból), hát ő meg tényleg most született és tessék lassan letörik a derekam, ha sokáig cipelem. Tegnap a suliban, meg is kérdezte egy anyuka, hogy minek cipelem, nem tud járni még?
Na ilyenkor nem tudok én egy értelmes mondatot összehozni, csak annyit mondtam, hogy de tud, csak neki is jobb így, meg nekem is könnyebb annyifelé rohangálni, aztán gondoljon amit akar.
Szóval itt a 2 vers, melengessen Benneteket is :

VÁRNAI ZSENI (1890-1981):
Úgy megnőttél, szinte félek


Amikor még piciny voltál,
olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál,
rám nevettél, nekem sírtál.

Mikor később nagyobb lettél,
mindig messzebb, messzebb mentél,
először csak a kiskertbe,
aztán a nagy idegenbe.

Ha itt vagy is, csak elnézel,
akkor is nem engem érzel,
nem anyádat, nem apádat,
valami más csillagtájat.

Úgy megnőttél, szinte félek,
már a válladig sem érek,
alig-alig hihetem már,
hogy ölbéli bubám voltál.

Én voltam-e óriási,
vagy Te lehettél parányi?
Sosem voltál nehéz nékem,
nem éreztem gyöngeségem.

Melletted most kicsiny lettem,
ágaskodik háta lelkem,
nőni akar, hogy elérjen,
hegyormodig hogy felérjen.

Húzol engem Te fölfelé
mint a napfény maga felé
fát, virágot, lombos ágat -
fölemeled az anyádat.

A másik:

Adamis Anna -
Tanítsd meg a gyerekeket


Lépni tanítsd lépteddel,
nézni tanítsd szemeddel,
adni tanítsd kezeddel
ezer percben ezerszer.

Látni tanítsd sötétben,
járni tanítsd, ne féljen,
kérni tanítsd szavakkal,
élni tanítsd magaddal.

Ápold, mint szép kerteket,
vele örülj, ha szeret,
hinni tanítsd magában,
bíztasd, segítsd bajában.

Védd mind a két karoddal,
útját mutasd utaddal,
és ha felnőtt, engedd el,
és ha elhagy, szenvedd el.

2008. szeptember 2., kedd

Zorka elsős lett



Elsős lett a "nagy"lányom! Annyira hihetetlen, hiszen szinte most született, és mégis azóta eltelt több, mint 6 év.
Nagyon izgulok érte, mert olyan kis visszahúzódó, szerényke közösségben, itthon viszont megy a csatározás a tesókkal :)
Csak 2 nap telt el a kezdés óta, úgy tűnik egyelőre tetszik neki, a tanítónénik is azt mondták, hogy ügyes volt, még a hangját is hallották :)
Így indult első nap az iskolába: